A természet védelme
Úgy változik a természet gazdagsága, ahogy a földet használjuk © Chris Heward/GWCT
A természetes területek és folyamatok védelme, illetve igazgatása fontos, amikor nagy nyomás nehezedik a természetre. A menedékhelyek létfontosságúak azon fajok számára, amelyek könnyen eltűnnek az ökoszisztémából, szóval marad készlet a restaurálásra. Néhány trópusi országban lévő ősi területen élő fajok gazdagsága már magas és megóvható helyreállítás nélkül. Ezeken a területeken túl egy olyan konzervációs kontinuum lenne az ideális az organizmusok és azok ökoszisztémájának megvédésére, ahol a védelmezésre szolgáló zónák össze vannak kötve egymással folyosókon és zónákon keresztül, amelyek élőhelye természetes és emberek által nem használt, egy mozaikot alkotva. Ha a természetvédelmi területek szigetekké vállnak az intenzíven használt terek tengerében, ki vannak téve a szennyező anyagok átömlésének, vagy a víz elvesztésének és egyre kevésbé lesznek képesek megtartani a ritka populációkat. Az övezetekre osztás azt is lehetővé teszi a közösségek számára, hogy kapcsolatba lépjenek a helyi természetvédelemmel, ahelyett, hogy sokat fizetnének azért, hogy természetben gazdag helyekre utazzanak. Namíbiában, Dél-Afrikában és Zimbabweban nagyobb földdel és több vadállat populációval gazdálkodnak a nemzeti parkokon kívül, vadászaton és megfigyelésen keresztül. Ilyen övezetekre osztás különösen azoknak a fajoknak kedvező, amelyeket a helyi közösségek csak akkor tolerálnak, ha bármilyen kár, amit ők okoznak kárpótolható vadászat vagy hasonló felhasználás által. Ami fizet, marad.
Visszaállítani és bővíteni a természetet
Helyreállítani a part menti mangróvékat © Marco Quesada
Annak ellenére, hogy világszerte a földterületek kb. 15%-ánál némi védelmet elérünk, az emberek által használt ökoszisztémák továbbra is romló állapotban vannak, és széles körben veszítünk el fajokat amiatt, mivel az ember étel és egyéb anyagok iránti igénye egyre intenzívebbé válik. Az emberi infrastruktúrák problémái, mint amilyenek az utak, gátak, villamosvezetékek és szélturbinák, gyakran csökkenthetők, ha megfelelő ismereteket alkalmazunk hozzájuk. Ha az élőhelyek elvesztésének problémájáról beszélünk, a földgazdálkodás kis változásai, melyek néha ténylegesen a mezőgazdálkodás, erdészet és kertészkedés előnyeit szolgálják, drámai hatással lehetnek a természeti kincsek gazdaságára. A fészekdobozok, "bogár bankok", és földhasználati sokféleség ("diverzifikáció") mind jó példák erre. Sokkal több munka szükséges azonban ahhoz, hogy ez a "megbékélő ökológia" és annak zavartalan integrációja a földek (beleértve a városok) és infrastruktúrák kezelésébe, megfelelően megtörténhessen.
Ha a vad élelmiszerek betakarítása eltér a korábban fenntartható szintektől, különösen, ami a piac igényét illeti a növekvő városok piacain, akkor elengedhetetlen a modern tudományon és hagyományos ismereteken alapuló védő intézkedések behozatala. A közösségi megőrzés széleskörű elfogadását késeltetik azon társadalmak, melyek nem akarnak felelősséget vállalni az ökoszisztéma kezelésért a legalacsonyabb megfelelési szinten sem ("ökoszisztéma megközelítés"), és mivel úgy vélik, hogy a fejlődés számára jobb az ellenállás, mint az emberi hatások kompenzálására tett kezelés és helyreállítás. Bár a helyreállítást széles körben említik hivatalos stratégiaként, annak végrehajtása meglehetősen szegényes. A kormányzatoknak és más testületeknek jobban együtt kell működniük a helyreállítás érdekében, a helyi közösségekkel, és a vad fajok és földek iránt érdekelt közösségekkel egyaránt. Az érdekelt közösségek speciális szereppel rendelkezhetnek, mint például, amikor a solymárok madárbiztos villamosvezetékeket fejlesztettek ki, vagy amikor a madármegfigyelők a szélfarmok gondosabb elhelyezését felügyelték.
Városi ökoszisztémák
A növények sokfélesége ösztönzi az állatvilág változatosságát is ©
Jamesteohart/Shutterstock
A természet gazdaságának megőrzése és újjáépítése nem csak a vidéki, de a városi területeket is magába vonja, mivel mindenki a természettől függ a friss ételt, vizet, levegőt és stabil éghajlatot illetően. A kertek, parkok, "zöld tüdők" és "smaragd színű nyakláncok" blokkolják a városi terjeszkedést, és számos előnyt vonnak maguk után, mivel az emberek és más élőlények számára rendkívüli szolgálatot tesznek. Sőt, a városokban élő emberek gyakran visszatérnek vidékre, és meg kell érteniük a természetet, ha hozzá szeretnének járulni a vidéki közösségekhez.