Segíteni a természet gazdagságát, hogy alkalmazkodjon a változáshoz

Egy ökoszisztéma szemlélet

Észak-amerikai vadászok helyreállítottak több száz vízi élőhelyet a © Duck Unlimited segítségével

Egy ökoszisztémás megközelítés elfogadja azt, hogy az ökoszisztémák és fajaik változása elengedhetetlen a természetes folyamatok végett, ami lehet gyors vagy lassú is. Például, a sekély tavak a hegyekből származó üledékekkel töltődhetnek fel. Az emberek szándékosan megváltoztatják az ökoszisztémákat, például az erdőktől a mezőgazdasági területekig, és akaratlanul is, mikor az intenzív mezőgazdálkodás sivataggá erodálódik, vagy mikor pusztává alakul át. Egyes emberi hatások önkéntelenül is felgyorsítják a természetes változásokat, mint ahogy az éghajlatváltozás révén is. Az ökoszisztémákra tett emberi hatások néha viszonylag könnyedén csökkenthetők akkor, ha ezen ökoszisztémák termékeit használók fellépnek ellenük. Így, a hallépcsőket segítő horgászok a gátaknál, illetve a kacsa vadászok is helyreállíthatják a vizes élőhelyeket. A természetnek okozott károk gyorsan orvosolhatók, ha a központi ismeretek segítik a helyi készségek fejlesztését, és elegendő finanszírozás van ahhoz, hogy a helyi közösségek erőfeszítései kiszámíthatók legyenek, méghozzá az érdekelt közösségek által vezérelve.

Vad fajok adaptációja a változtatáshoz

Füsti fecske tenyészet északra költözik © Gallinago_media/Shutterstock

Az ökoszisztémák változásának sebességét a komponens fajaik is mutatják. A trópusokon kívül, a virágok virágzása és a rovarok minden évben korábban jönnek létre az emelkedő hőmérséklet miatt. A trópusokon, a csapadék változása befolyásolja a növényzetet is. Mindezen tendenciák a vándorló madarak letelepedési időzítésben is láthatók, egyesek például északra haladnak a szaporodás végett. A kevésbé mobilis fajok néha jól adaptálnak, ám gyakran nem tudnak elég gyorsan szétszóródni új területekre, különösen, ha partok vagy hegyek is akadályozzák őket. Minden organizmus eszik, és megeszik őket, így egy faj helyi kihalása befolyásolja más ökoszisztémák fajait is. Mindenkinek meg kell ismernie a legnyilvánvalóbb változásokat, melyek a bolygón történnek, és azt, hogy ez mit jelent számukra és családjuk számára is. Vajon a helyi iskolánk vagy munkahelyünk egy ilyen ismeret nyilvántartási központot képvisel?

Emberek általi adaptáció

Sweet Cows (édes tehenek) alkalmazkodtak az erdőhöz Kolumbiában © April DeBord/Shutterstock

Még a városlakók is az ökoszisztémáktól függnek az étel, víz és levegő miatt, így a változás mindannyiunkat érint. A szántóföldi gazdálkodók számára fontos az időjárás annak érdekében, hogy előreláthatóan tudjanak minden évben élelmiszer terményeket termeszteni. Kissé több rugalmasságról beszélhetünk azonban az állatállományok tekintetében, mivel itt a nedves réteken vagy száraz domboldalakon is legelhetnek, és tárolhatóvá válik a fű az átmeneti rossz növekedés ellensúlyozása érdekében. Azonban, a húsevés, bár a leginkább fenntartható használata a talajnak és földeknek, mégis alkalmatlanná teszi a növények termesztését. A vad fajok betakarítása továbbá gazdaságosabb lehet, mint az állat állományé, mint ahogy az afrikai területeken is, ahol a betegségmegelőzés költsége az állatállomány körében rendkívül magas, máshol pedig hasonló potenciállal rendelkeznek az "újból-vaddá tett" területek. Az ilyen földterületek gazdagabb természete növelheti a megélhetés rugalmasságát, ahogy az éghajlat egyre inkább változik. Különösen fontos a hagyományos ismeretek megőrzése az ilyen területek kezelése során, melyek gyakran elvesztek, mivel a földet úgy kellett módosítani, hogy az a leginkább illeszkedjen a mezőgazdasági gépezetekhez.