A visszafogott politika általában jobb, mint a szélsőségesség, mint ahogy a vad források az élőhely határok fokozatos változtatásából húznak hasznot © Lauri Kovanen
A tapasztalat megtaníthatja az emberek számára, hogy a demokrácia a kormányzás jobb formája, mint az autokrácia, majd segíthetik azon politikusok elkerülését, akik konfliktust mozdítanak elő, vagy gazdaságilag önzők, vagy inkompetensek; így meg kellene tanulniuk az embereknek, hogyan tudnák a legjobb módon megőrizni természetük gazdagságát. Ahogy minden emberi ügy esetén is, az egyensúly és tolerancia valószínűbben jobban együttműködnek, mint a szélsőségesség. Mivel földünk többségét már emberek kezelik bizonyos mértékben, a természet gazdagsága valószínűleg akkor éli túl a leginkább, ha előnyeit széles körben értékelik, nem csak a növények megevésével és természetfilmek megnézésével, hanem más állatok társaságának élvezésével is, és ahol épp úgy praktikus, olyan táplálkozással, mint amelyet ők is folytatnak. Szintén bölcs dolognak tűnik, hogy az emberek megértsék, milyen komplex szociálisan és ökológiailag is a természeti gazdaság kezelése, az élelmiszer növények termesztése mellett. E kettős kezelés jelentőségének megértését minden közösség számára terjeszteni kell.
Nem kívánt fajok
Az európai vadászok szervezeteket hozhatnak létre, hogy segítsék az önkormányzatot
A fajokat néha véletlenül, néha szándékosan telepítik be, olyan területekre, ahol ezen állatok nem kolonizálódtak természetes úton. Ezeket az idegeneket nehéz kezelni, ha terjedésük gyors és észrevehetetlen, például a vízi állatok, beleértve a növényeket is. Ha kárt okoznak az ökoszisztémákban, el kell őket távolítani. Nagyszabású szakértői vizsgálat alakult ki ezzel kapcsolatban a Csendes-óceáni térségben. A lakosok, nevezetesen a vadászok és horgászok, hozzájárulhatnak a megfigyeléshez és a terepi szervezetekhez, melyek értékesek az eltávolító mozgalmakban. Ezek a mozgalmak társadalmilag fenntarthatóak, a közvéleménynek látnia kell az azonnali hasznokat és a nyilvánosságnak tudnia kell, hogy a betelepített fajok humánus módon vannak eltávolítva.
A ragadozókkal és kártevőkkel való gazdálkodás
Az egereket néha nehéz az élelmiszer boltokból kizárni. Torook/Shutterstock
Azonos társadalmi korlátok érvényesek a ragadozók és a kártevők kezelésére is. Kezelésükre azért van szükség, hogy megőrizzük az emberi életet és tulajdont, illetve a megélhetést is olyan ökoszisztémákban, ahol az emberek más fajokkal versenyeznek a növények fogyasztásáért, vagy azért, hogy a vadvilágot fenntarthatóan használhassák. Világszerte számos társadalom a hagyományos módját választja a természeti kincsek kezelésének, méghozzá a problémás fajok és a kulturális elkötelezettség toleranciája révén. Máshol, a módosítások erősen megdönthetik az ökoszisztémák egyensúlyát, mely az általános ragadozóknak kedvezhet, ezáltal több ritka préda állatfaj is a kihalás kockázatában állhat, mint amilyen a földön fészkelő madarak is, hacsak nem kezelik jól a ragadozókat. Még olyan helyeken is, ahol a fajokat nem tolerálják, a legjobb kezelési módozat emberi és gazdasági okokból is az, ha kizárjuk és elrettentjük a ragadozókat és kártevőket. A ragadozó és kártevő populációk csökkentésének alternatívája gyakran ellenkezést vált ki azoktól, akik az egyéni állatfajok megvédését helyezik előtérbe. Ilyen körülmények között, nagyon fontossá válik az erőteljes tudományos megállapításokon alapuló kezelési módozat alkalmazása, például az érintett területeken lévő fajok populációjának megőrzésére olyan zónák kialakításával, ahol nem okozhatnak problémát. A fajok teljes eltávolítása (kivéve a kórokozóké) általában elfogadhatatlannak minősül a modern társadalmakban. Azonban, a természetes újra-betelepítés, vagy a szándékos újbóli bevezetésük általában ismét a populációk kezelési igényét eredményezi.
Természet-alapú megoldások
Az erdei biodiverzitással való kapcsolat javítása és árvíz védelem a növekvő településeknek © IUCN
A természeten alapuló megoldások olyan szemléletmódot képviselnek, amik megőriznek, fenntarthatóan gazdálkodnak és visszaállítják a természetes és módosított ökoszisztémákat, olyan módon, hogy az embereknek jólétet, a biodiverzitásnak pedig hasznot nyújtson. Például, a lápos területek ökiszisztémájának egészségének visszaállításának a költségei kisebbek, mint megtisztítani a vizet a degradált rendszerektől, különösképp, ha a visszaállított rendszerek rekreációs értékekét figyelembe vesszük. A megoldások különbözhetnek méretben, például az újra-erdősítés szerepétől a szén raktározásban és árvíz csökkentésben, a nagyon kicsi és rövid távú megoldásig, mint például a vegetáció sávok ültetése a termény mellé a ragadozó rovarok számára, amik elkapják azokat a rovarokat, amik megennék a termést. A megoldások olyan módszereket foglal magába, amelyek az ökoszisztémákat segítik elő, mintsem az egyéni organizmusokat vagy akár populációkat. Például, a fonalférgek használata a mérgező rovarírtó szerek helyett, hogy megszabaduljanak a meztelen csigáktól, nem csak azon állatok megmérgezését kerüli el, melyek megeszik a csigákat, hanem a vizek szennyezését is, ami plusz költséget jelentene a vízműveknek.