A szén-dioxid és a levegő hőmérsékletének globális szintje évről évre emelkedik az iparosodás előtti idők szintje fölé. © Creative Commons.
Bolygónk melegszik. A Nap fokozatos hőtágulása és a Föld körpályájának apró változásai miatt bekövetkező kis mértékű felmelegedés normálisnak tekinthető. Azonban míg ezek a hatások előre megjósolhatóak, nem magyarázzák meg azt az ugrásszerű hőmérséklet-növekedést amit napjainkban tapasztalunk. Az ipar és a közlekedés fejlődésével ez a felmelegedés csak tovább fokozódott. Mindez egybevág egy svéd tudós 150 évvel ezelőtti előrejelzésével, miszerint bizonyos gázok megnövekedett mennyisége a légkörben feldúsulva visszafogják a Napból kibocsátott hő egy részét. Az elmúlt 70 évben tapasztalt döbbenetes átlaghőmérséklet-növekedés az üvegházhatású gázok - különösen a szén-dioxid és a metán gáz - szintjének emelkedésével magyarázható.
A norvégiai Briksdal gleccser 12 éves visszahúzódása, ami egy évtizeddel korábban még befedte a tavat. © Mateusz Kurzik/Oleg Kozlov/Shutterstock
A Föld növekvő átlaghőmérsékletének két fő velejárója van. Az egyik legjelentősebb környezeti hatás a sarkvidéki jég fokozatos visszahúzódása. Az Antarktikán és Grönlandon található gleccserek olvadása és áramlása felgyorsult, és már a szárazföldi jégtakaró egy része is olvadásnak indult. Ezek a víztömegbe jutva világszerte megnövelik a tengerszintet, ami az elmúlt évszázadban csaknem meghaladta az egy métert. Ennél jóval hamarabb jelentkező mellékhatás a klímaváltozás. Ez szoros kapcsolatban áll a tengerek átlaghőmérsékletének növekedésével, ami jelentősen befolyásolja az éghajlati jellemzőket. A felmelegedett tengerekből légkörbe került nagyobb mennyiségű vízpára a Föld egyes részein szokatlanul sok csapadékot és viharokat okoz, míg más területeket hosszabb, száraz időszakokkal és vízhiánnyal súlytja.
Mi történik, ha változik a klíma
Özönvíz Thaiföldön © Atikan Pornchaprasit/Shutterstock
Az elmúlt néhány ezer év kedvező időjárásának és a mezőgazdaság fejlődésének köszönhetően a Föld népessége megsokszorozódott. Azonban a hőmérséklet jelenlegi globális növekedése négy alapvető veszéllyel fenyegeti mind az emberiséget, mind a természetet: árvíz, tűzvész, éhínség és járvány. Az árvizeket súlyosbítják a földcsuszamlást okozó heves esőzések és az alacsonyan fekvő területeket özönvízzel fenyegető megemelkedett tengerszint. A hosszú, csapadékmentes időszakok következtében a növényzet kiszáradásának is nagyobb az esélye, amely később könnyen a bozóttüzek martalékává válhat. Az aszályok és árvizek közvetlen hatással vannak az embernek és állatnak egyaránt táplálékforrást jelentő növényvilágra, jellemzően éhínséget eredményezve, amit az ivóvíz hiánya még tovább fokoz. Ezen hatások révén mind a növények, mind az állatok érzékenyebbé válhatnak a trópusi betegségekkel szemben, amelyek továbbterjedésének a sarkvidékek felé csak kedvez ez az új, melegebb időjárás.
Bozóttűz az USA-ban © ARM/Shutterstock
A megnövekedett fosszilis tüzelőanyagok, úgymint a szén, a kőolaj és a földgáz égetésével a szén-dioxid szint is emelkedik. Még akkor is, ha ezen tüzelőanyagok égetését megszüntetjük, a jelenlegi mértékű hőmérséklet-növekedés helyreállítása évtizedekbe telne. Még nagyobb veszélyt jelent, ha a hőmérséklet emelkedése elér egy olyan fordulópontot, ahonnan ezt visszafordítani rendkívül nehéz. Az aggodalmat csak fokozza a hatalmas trópusi esőerdők kiírtása. Ha további erdőségeket pusztít el a bozóttűz és termőföldeket semmisít meg az aszály, a helyi lakosoknak nem lesz maradásuk. Még több ember lesz kénytelen elhagyni a lakóhelyét, ha a tengerszint emelkedésének következtében kialakult árvizekkel járó viharok tengerparti városokat mosnak el. Elképzelhető, hogy egy ilyen tömeges áttelepülésnek a kockázata teljesen elvonja a világ figyelmét a klímaváltozás, a természetvédelem és a saját túlélésünk problémáira keresett megoldásoktól?
Mit tehetünk?
Új háztartási energiaellátás Európában és Afrikában © Hecke61/MrNovel/Shutterstock
Vannak természet-alapú megoldások, amelyek alkalmazásával a tengerek, a talaj és a növényzet szénlekötése jelentősen növelhető. A széleskörű fásítással a talaj fokozatosan regenerálódik, ugyanakkor a fa akár később, építőanyagként felhasználva, szénmegkötő szerepet tölthet be. A talajnedvesség helyreállítására kidolgozott módszerek, amelyek az ökoszisztéma visszaállításán alapulnak, elsősorban tőzegmocsárban, új erdőségekben és a talajmegújító mezőgazdaságban, szintén sokat segíthetnek. Ezenkívül léteznek műszaki megoldások is. A szél és a napfény által előállított villamosenergia teljesen kiválthatja a fosszilis tüzelőanyagok használatát a háztartásokban, valamint az ipar és a közlekedés területén, feltéve hogy módot találunk elegendő mennyiségű energia tárolására a szél- és napfénymentes időszakokra. Az azonban elengedhetetlen, hogy az északi országok egy, a fenntarthatóság szempontjából kedvezőbb életmódra váltsanak, és hogy segítségükkel a déli országok átállása is zökkenőmentesen megtörténhessen, hiszen a Föld jövője közös ügyünk. Bármit is teszünk, gyorsan kell cselekednünk, mielőtt túl késő lesz.